|
2018-09-13 19:50:58, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Mares Ödön - Alkonyatkor
Árnyas erdő, enyhe sátor,
Összehajló lombozat,
Köztünk bár a messze távol,
Hozzád visz a gondolat.
Azt hiszem, hogy pázsitodra
Dűlök szép nap alkonyán,
S hallom bokrán mint zokogja
Bús dalát a csalogány.
Szellő szárnyán száll felém a
Faluból az estharang,
Messze tájról néha-néha
Megtér egy-egy vadgalamb.
Lenn a róna zöld vetése
Rajta hullám fut tova
És elmondja sziszegése
Mit a szellő suttoga.
Kél a hold is túl a bérczen,
S kigyúlnak a csillagok ;
Nagy mindenség, érzem-érzem,
Hogy milyen kicsiny vagyok !
Fönn a dombon erdő szélén
Hosszan elmerengek én,
Pillantásom végig mérvén
A csillagok tengerén.
Majd meg le a rónaságra
A természet égi bája
Téged dicsér Istenem !
Árnyas erdőm enyhe sátra,
Szép falucska, kis hazám,
így is boldog vagyok s hátha,
Láthatnálak igazán !
Vasárnapi Ujság, 1891. julius 26.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: EST - ÉJSZAKA VILÁGA |
|
|
|
Címkék: láthatnálak, alkonyatkor, pillantásom, sziszegése, pázsitodra, összehajló, elmerengek, kigyúlnak, csillagok, mindenség, rónaságra, csalogány, vasárnapi, természet, vadgalamb, estharang, elmondja, alkonyán, lombozat, falucska, szárnyán, tengerén, gondolat, zokogja, bérczen, faluból, suttoga, kicsiny, hosszan, köztünk, istenem, vagyok, milyen, julius, hullám, igazán, messze távol, róna zöld, szellő suttoga, dombon erdő, csillagok tengerén, Mares Ödön, Vasárnapi Ujság,
|
|
Offline
